Nagyon szép kerek történet volt, de nekem annyira nem tetszett, mint amennyire be volt harangozva. Lehet velem van a baj, de én nem igazán sorolnám a krimi műfajába, azért az egy kicsit túlzás.
Kya magára maradt a lápvidéken. Édesanyja nem bírta a folyamatos bántalmazást, ezért egy nap elsétált és soha többé nem fordult vissza. Testvérei szintén elmentek szép sorban és már csak ő maradt és a labilis édesapja. Egy nap levelet kap az édesanyjától, de nem tudja elolvasni és az apja kezei közé kerül. Annyira feldühödik, hogy újra leissza magát és ő is végleg eltűnik. Kya, aki ekkor még tíz év körüli kislány, végképp magára marad. Ő lesz a városiak szemében a Lápi Lány és meglepő módon remekül boldogul. Hamarosan megismerkedik Tate-el, aki megtanítja olvasni. Ahogy egyre cseperedik és nővé ér nem csak Tate, hanem más fiú is érdeklődik utána... Egy nap szörnyű haláleset rázza meg a kisvárost és a gyanú egyből Kya-ra terelődik.
Egyszer olvasható, de számomra felejthető olvasmány.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése