Az önéletrajz már magában is inspiráló. Michelle gyerekkorától kezdve törekedett arra, hogy kijusson a szegénységből és erre csak egy utat látott, a tanulást. Szorgalmasan tanult és szépen haladt a Harvard jogi kara felé, melyet sikeresen el is végzett. Nagyon ösztönző, hogyan küzdött annak ellenére, hogy abban az időben még mindig nehezebb dolga volt egy feketének, mint fehérnek lenni. Érdekes volt olvasni a Barack-kal való ismerkedését, azután házasságát. Nagyon különbözőnek írja le magukat mégis a szerelmük törtlen maradt. Őszintén ír, hogyan küzdöttek, azért, hogy gyermekük lehessen. Miután Obamát elnökké választják, nem akart csak a bájos felesége lenni, ő is akart tenni valamit. Mindig is dolgozó nő volt és ez most sem változott. Remek eredményeket ért el nyolc év alatt. Főleg a gyerekek egészséges étkezéséért vívott harcot és a rendszeres testmozgásért Nem csak beszélt róla, de példát is mutatott. Ha kellett ő is tornázott és a Fehér Ház kertjének egy részét átalakította veteményes kertté. Mindeközben megmaradt az a a bölcs, őszinte ember aki volt.
Hatalmas motivációt adott a könyv. Arra ösztönöz, hogy legyünk azok akik szeretnénk, mert igenis elég jók vagyunk hozzá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése