Először is a fülszöveg teljesen félrevezető és szerintem a cím is! Egyáltalán semmi köze a történetnek a "félelmetes" remetenőhöz, igaz, hogy van benne szerepe, ahogy alakulnak az események, de nem kifejezetten ez a fő momentuma a könyvnek. Az eleje nagyon lassan indul be és nekem a szövege is olyan egyszerű volt. Mintha egy kisiskolás diák írt volna egy fogalmazást. Na de adtam neki még egy kis időt és kezdett a sztori beindulni és a közepe igen izgalmas lett és a szöveg is javult. Azután megint következett egy unalmas rész és én szívem szerint befejeztem volna a történetet száz oldallal hamarabb.
A történet középpontjában egy tizenöt éves ikerpár áll, akiknek az édesanyjuk elmegyógyintézetbe került és az apjuk az elfoglaltságai miatt a nevelésüket inkább másra bízta, így az apai nagyanyjukhoz kerülnek. Ott mindezek ellenére nagyon boldogan élik a gondtalan mindennapjaikat. Maisy és Duncan jó testvérek ám mostanában szeretnek külön barátokat is szerezni. Egyik ilyen napjuk során csak Maisy tér haza vacsorára...
A lány aggódik a testvéréért és mivel látja, hogy a rendőrség nem nagyon tesz semmit az ügy érdekében saját kezébe veszi a nyomozást...
A könyv egyébként rendkívül borzasztó bűncselekményt tár elénk, de mégis ezt olyan finom stílusban, hogy a borzongás elmarad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése