2019. május 13., hétfő

Katja Millay-Nyugalom tengere

Szerencsére sikerült újra belefutnom egy olyan könyvbe, amit nem tudtam letenni. Nálam ez azt jelenti, hogy hajnal kettőig olvastam :) Ez az év eddig nagyon jó. Volt már pár ilyen könyvem :)

Először a történet elcsépeltnek tűnik, két fiatal, akiknek tragédia árnyékolja be a múltját... Mégis valami fogva tartja az olvasót, én határozottan a hangulatnak mondanám. Nem akartam kilépni ebből a világból, olyan kellemes volt itt lenni.
Nastya már régen nem önmaga, attól a naptól fogva, amikor megfosztották az összes álmától. Új városba költözik nagynénjéhez, ahol senki nem ismeri és itt próbálja újra felépíteni önmagát, viszont nem felejt és készül a bosszúra. Arra nem számít, hogy lesz valaki, aki annyira más és mégis ugyanolyan megtört, mint ő, hogy észre sem veszi és beleszeretett a fiúba. Joshnak is megvannak a maga démonja, de talán együtt sikerülhet elűzni őket...

Nem erre számítottam olvasva a könyvet, de kellemesen csalódnom kellett. Csak kapkodtam a fejem, és próbáltam nem feladni a reményt...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése