Pfliegel Dóra-Feleséged története

Egy házasság egy való élet története. Hogyan alakul ki a kezdeti nagy szerelemből és házasságból a válás. Hogyan jut el idáig egy pár? Mik azok a buktatók, amin el lehet hasalni? Hogyan lehetett volna változtatni vagy megmentetni?

A történet fő szereplője Dédé. Ő meséli el, az ő szemszögéből látjuk, hogyan alakul a házassága bukássá. A férje, Máté egyetemi tanár és a szerelmük az elején mesébe illő.Odavannak egymásért és hamarosan össze is házasodnak, majd jönnek a gyerekek és azután a szürke hétköznapok...Bemutatja, hogyan alakult át a szerelmük a gyerekek születése után és hamarosan felbukkan az a bizonyos harmadik is. Mit lehet tenni? Jött valami izgalmas és új, Dédé pedig enged a csábításnak. Rájön, hogy már nem szeretne a házasságában boldogtalan lenni.

Érdekes, hogy mégsem egy tragédiaként érzékeljük a házasság felbomlását, mert Dédé újra boldog. A szövege nagyon vicces volt és valóban az élet írta, bár szerintem lehetett volna ennek a történetnek másik happy endje is. Megpróbálhatták volna megbeszélni és nem egyből kilépni. Mindenesetre tanulságos, felnyitja a szemünket, mik azok a hibák, amiket érdemes felismernünk, akár magunkban is.

Cara Hunter-Egy közeli ismerős

Nagyon jól felépített olvasmány, végig feszültségben tartja az olvasót és ez az első laptól az utolsó lapig kitart. Tudjuk, hogy itt valami nagy tragédia történt, de mégsem tudjuk eldönteni ki hazudik és ki az ártatlan. Fordulatos és szépen aprólékosan bontakozik ki minden szereplő jelleme. Láthatjuk, hogyan omlik össze egy idilli család élete.

Ez a könyv egy detektív sorozat első része.  Adam Fawley nyomozó a könyv központi alakja. Róla sejtelmesen csak annyit tudunk, hogy az elmúlt időszakban tragikus körülmények között elvesztette gyermekét és ezért még inkább meg szeretné találni az eltűnt gyermeket, akiről a könyv szól.
Egy nyolc éves kislány, Daisy Mason különös körülmények között eltűnt a szülei partijáról. Senki sem látta és semmilyen nyom nem maradt utána. A rendőrség minden szálat megmozgat, hogy minél hamarabb megtaláljál, mert tudják, hogy ha nem sikerül hamarosan megtalálniuk, már csak egy hullát fognak keresni. Megindul a nyomozás és a család minden egyes tagja valamiért bűnösnek látszik. Mind az apának, mind az anyának és a bátyának is lenne indítéka elkövetni a gyilkosságot. Vajon egy közeli ismerős vagy egy vadidegen keze van a dologban és végül élve kerül-e elő Daisy Mason?

Garantálom, hogy ahogy haladunk a történetben már mi sem hiszünk senkinek és mindenki gyanús, ám a végén a csattanó igazán üt.

Jenny Blackhurst-Így veszítettelek el

Kemény témához nyúl a könyv. Egy nő meggyilkolja a saját tizenkét hetes fiát, mert gyermekágyi depresszióban szenved. Igazán hátborzongató volt olvasni, de mégis bennem bujkál egy kisördög, hogy itt valami nem stimmel. Jól megírt könyv, jól szerkesztve két szálon fut mégsem bonyolult követni, mégis azt érzem, hogy nem hiteles. Nagyon sok benne a véletlen egybeesés, meg a hihetetlen dolgok.

Adott egy nő, aki nem emlékszik arra, hogy megölte volna a fiát. Emma Cartwright miután leülte a büntetését új életet kezd, új városban, új személyazonossággal. Próbálja még négy év után is feldolgozni azt a tényt, amit sok orvos és a szerettei is elhitettek vele, hogy ő fojtotta meg a saját kisbabáját, de akkor erre vajon miért nem emlékszik? Minden felbolydul attól a naptól fogva amikor is kap egy borítékot a régi nevére címezve. Susan Webster áll rajta, de a feladó neve ismeretlen. Egy négy éves forma kisfiú képe lapul benne és elvileg az ő fiát ábrázolja. Mégis életben lenne? Ki űzött vele ilyen mocskos tréfát? Megkezdődik a nyomozás és olyan húsz évvel ezelőtti titkokra bukkanunk, amit el sem képzeltünk volna.

A feszültség végig jelen van a könyvben. Annyira a végét nem nevezném csattanónak, mert valahol lehetett sejteni, de jó kis kikapcsolódást nyújt ez a thriller az őszi estékre.

Ania Ahlborn-Vértestvérek

Ez a könyv egy rettenet, de bevallom nem tudtam letenni. Tegnap hajnal fél egyig olvastam, mire a végére értem. Nem is érzékeltem az időt, annyira magába szippantott. Szóval régen találkoztam már ilyen hátborzongató regénnyel, pedig én falom az ilyesmit. Talán Jo Hill Szív alakú doboza tett rám régebben ilyen benyomást. Aki imádja a horrort és szeret borzongni, annak kötelező olvasmány. Beteges módon faltam a lapokat egymás után. Most érzem is, hogy ma fáradt leszek a kevés alvástól, de megérte.

A történet az Appalache-hegység egy eldugott részén játszódik egy olyan házban, ami talán a rémálmainkban sem jön elő. A Morrow család él itt. Minden egyes családtagnak van valamilyen feladata. Van aki a lányokat gyűjti be, van aki megöli őket és van aki feldarabolja, hogy később valami vacsora legyen belőle. Michael nem leli örömét a család morbid szokásaiban. Ő más életet szeretne és arról ábrándozik, hogy egyszer útra kel és mindent maga mögött hagyva új életet kezd. Soha többé nem akar sikolyokat hallani, ám a családja máshogy gondolja és folyton emlékeztetik hol a helye. Egy nap azonban megismer egy lányt és minden megváltozik.

Ez a sokkoló horror arra késztet, hogy ha egyszer belekezdtél, addig ne tedd le, amíg be nem faltad. Azt hiszem ettől a kedves kinézetű írónőtől nem ez lesz az utolsó könyvem.

Jane Corry-Vértestvérek

Maga a történet nem lenne rossz, de sajnos olyan lassan indul be, hogy nem győzzük kivárni a csattanót. A könyv felétől kezd izgalmas lenni és ekkor már igazán olvashatóvá válik az amúgy túlságosan részletesen felépített könyv. Tetszettek benne  a fordulatok. Egyébként Jane Corry előző regénye a Férjem felesége, ami egy fordulatos pszichológiai thriller, tette út ismerté.

Ebben a történetben három kislány életét ismerjük meg. Tizenöt évvel ezelőtt az egyikük meghalt egy balesetben és a két túlélő Kitty és Alison teljesen különböző életet élnek. Még mindig nem tiszta mi is történt azon a bizonyos tragikus napon, ám van valaki aki nem felejt és figyeli őket, bosszúra készül.

Szépen leírja a testvérek közötti kapcsolatot, különösen a lánytestvérek között. Felbukkan a féltékenység, a két lány közötti versengés és a mély szeretet is, hiszen a lánytestvérek közötti kapcsolat sohasem egy érzésből áll...

Margaret Atwood-A szolgálólány meséje

Megdöbbentő történet,a mit sosem fogok elfelejteni. Nagyon aktuális, bár nem most íródott, hanem 1985-ben. Megnyerte az Arthur C. Clarke díjat. Egy olyan jövő képet fest le előttünk, ami akár bármikor bekövetkezhet. Nem mondatnám, hogy amikor a végére értem, megnyugodtam, mondván, hogy ez soha nem következhet be, mert de igen. Felkavaró ábrázolása egy olyan világnak, amibe bármikor belecsöppenhetünk.

A történet főszereplője Fredé, aki bemutatja nekünk az ultrakonzervatív Gileád köztársaságot, ahol szigorú szabályok szerint kell élniük. Az olyan nőket, mint Fredé is, csak azért tartják becsben, mert még termékenyek, még nem fertőzöttek az atomerőművek által okozott sugárszennyezettséggel. Ezeknek a nőknek egy táborban átmossák az agyukat és azután, miután engedelmesek kivezénylik őket olyan családokhoz, főleg gazdag befolyásos családokhoz, ahol nem sikerült a gyermekáldás, hogy megtermékenyítse őket a gazda és egészséges gyermeket szüljenek. Ha ez sikerül soha nem kerülnek ki az úgynevezett Telepekre, ahol biztos halál vár rájuk.

Mindezt úgy végigcsinálni, hogy közben emlékszünk az előző életünkre, ahol volt önálló munkánk, önálló fizetéssel és most mindentől megfosztva csak egy megtermékenyítésre váró test. Igazán felkavaró olvasmány, és a mondanivalója elgondolkodtató.

Book a Sloth Club

Megérkezett hozzám is a Book a Sloth Club szeptemberi felnőtt doboza. Vegyes érzésekkel vagyok iránta, mert sajnos nem érzem, hogy azt a minőséget hozná, amit eddig elvártunk és a kommunikáció sem a régi már. Nagyon sajnálom, mert nagyon szépen indultak. Már a múlt hónapban is késett a doboz kiszállítása és ebben a hónapban is csúsztak. Sajnos a várakozás örömét felváltotta a bosszúság, na majd gondoltam a doboz tartalma kárpótol. Sajnos nem, bár még így is jobban jártunk, mint aki a YA dobozt rendelte. Az valóban egy vicc volt. Nézzük mi is lapult a dobozban:

Egy tábla, amihez adtak egy csomó betűt, ez az egyetlen használható elem:

Kivéve a dobozból így néz ki:

Szerintem ez egy fürdősó:

Csokis pálcikák:

Instant kávé:

Injekciós alakú lila toll:

Post it-ek:

És végül a könyv:

Én nem ezt a könyvet választottam volna, szerintem nem dobozba való, de persze el fogom olvasni. Ennyi volt a szeptemberi felnőtt doboz tartalma. Az októberi doboz után lejár az előfizetésem és most úgy érzem egyenlőre nem fogok ilyen meglepetés dobozt rendelni, pedig nagyon jó ötlet és tök jó dolognak tartom, de ez így nem éri meg. 

Tasmina Perry-Ház medencével

Igazán jó kis nyár végi olvasmány. Könnyű, kellően fenntartja a figyelmet és nincsenek benne klisék. Nem erőltetett, együtt úszunk mi is a történettel.

Jem Chapman a férjével együtt újak New York cityben és amikor meghívást kapnak, hogy töltsék a nyarat Hamptonsban kapva kapnak az alkalmon. Ez egy csodálatos nyárnak ígérkezik. Vagy mégsem? Kiderül, hogy tavaly egy nő fulladt bele a ház úszómedencéjébe.
A hat nyaralótársuk furcsán feszengnek, ha szóba jön a téma és Jemnek itt valami gyanús. Mi történt valójában tavaly nyáron? Amikor a helyi író felkéri, hogy legyen a nyárra az asszisztense, mert könyvet akar írni az esetről, Jem belemegy. Ahogy egyre jobban kémkedik a társai után, olyan sötét titkokat fedez fel, ami után minden megváltozik.

Én most imádtam ezt a kis könnyed olvasmányt. Igazi kikapcsolódás volt olvasni. Nekem ez most nagyon tetszett.

Jennie Melamed-Lányok csöndje

Teljes döbbenet. Nagyon kemény olvasmány, kizárólag csak felnőtt olvasók számára ajánlom!

Olyan megdöbbentő világgal ismerkedünk meg a könyvben, hogy alig tudjuk megemészteni.
A történet egy elzárt szigeten játszódik. Felejtsük el azokat a szabályokat, amiket mi ismerünk, mert ebben az elzárt közösségben teljesen más törvények uralkodnak. Olyan ez, mint egy szekta. Kiépítettek maguknak egy mini társadalmat és a gyerekek fejét hazugságokkal tömik tele a világról. Ők azt hiszik, hogy az az elzárt sziget ahol élnek, élte túl a háborúkat, járványokat, pusztítást.
Az óföld, ők így hívják, az rossz és élhetetlen. Ilyen hazugságokkal tömik tele a gyerekek fejét a felnőttek. Sajnos, nem ez a legnagyobb baj, hanem az, hogy teljesen természetes, hogy a még nem menstruáló lányokat az apjuk teljes joggal használhatják....,igen úgy.
Ha már elkezdenek vérezni, akkor férjhez adják őket és maximum két egészséges gyermeket kell szülniük. Ezek a lányok, miután teherbe esnek, azon imádkoznak, hogy fiút szüljenek, hogy a lányuknak ne kelljen keresztülmenniük azon, amiken egykor nekik. És ha már teljesítették a két gyermeket és felnevelték és azoknak is gyermekük született, akkor már ezeknek az időseknek meg kell innia egy italt, hogy meghaljanak, hiszen már a társadalom terhére vannak.

Így megy ez régóta, mígnem egy serdülő lány Janey Solomon azt nem mondja, hogy nem. Felkelést szervez a többi lánnyal, hogy valami változzon a szigeten...

Jill Santopolo-A fény amit elvesztettünk

Jill Santopolo első regénye a felejthetetlen első szerelemről szól. Nagyon szép történet, amit az élet írt. Igazi érzelmi hullámvasútba kerülünk.

A történetet egyes szám első személyben Lucy meséli el a könyv női főszereplője. Az ő szemszögéből látjuk, hogyan ismerkednek meg Gabe-el, milyen buktatókon kell keresztülmenniük, hogy végre együtt lehessenek, ám itt nem ér véget a történet. El kell válniuk, hogy mindketten követhessék az álmaikat. Gabe-t elszólítja fotós munkája Irakba és Lucynak maradnia kell New Yorkban.

A lányban egy világ omlik össze, a szíve darabjaiban hever és újra kell kezdenie. Csalódott a fiúban, hogy itt hagyta őt. Új életet kezd, férjhez megy,gyerekei lesznek, de néha még beszélnek pár szót.
Nagyon sablonosnak tűnhet a sztori mégsem érezzük úgy, hogy ez is csak egy újabb csöpögős, romantikus könyv. Az író nagyon szépen megragadta a lényeget és fantasztikusan írja le az érzelmeket.

Talán azért is nagyszerű ez a könyv, mert az életről szól, akár mi is lehetnénk Lucy vagy Gabe. Talán egyszer voltunk is...